TRANSZFERÁR FOGALMAK

 

 

Szokásos piaci ár

Szokásos piaci árnak hívjuk azt az árat, amelyet a kereskedelmi ügyletek független felei egymás között összehasonlítható körülmények között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A szokásos piaci ár mindig változó, hiszen a legtöbb gazdasági ügylet árát a piac és annak változása alakítja ki.

Az 1995. évi CXVII. törvény 3. paragrafusának 9. pontja meghatározza a szokásos piaci érték fogalmát, és kiemeli, hogy a nem független felek között már másfajta ellenértéket kell számítani.

 

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei, és az ehhez kapcsolt fogalmak

A piaci árakat többféleképpen meg lehet határozni, a módszereket pedig az OECD transzferárirányelvei alapján létrehozott társasági- és osztalékadóról szóló törvényben mutatták be.

Az egyik lehetőség az összehasonlítható árak használata, ez alatt pedig azokat az árakat értjük, amelyeket a gazdasági ügyletek független felei összehasonlítható piacon alkalmaznak.

A viszonteladási árak módszere szerint a szokásos piac ár az az ellenérték, amelyet az eszköznek, szolgáltatásnak független felek irányába változatlan formában történő értékesítése során alkalmaznak, ugyanakkor csökkentve a viszonteladó költségével és a szokásos haszonnal.

A költség és jövedelem módszer lényege, hogy a számítás alapját az önköltség szokásos haszonnal növelt értéke adja.

Mindezek mellett léteznek egyéb lehetőségek is a szokásos piaci ár meghatározására, azonban ezekről a hazai törvényi szabályozás kimondja, hogy csak akkor használhatják a felek, ha a hagyományos módszerek önmagukban már nem megbízhatóak.

 

Transzferár

Azon gazdasági ügyletekben, ahol egymástól nem független felek vesznek részt, a résztvevők már nem a piaci árat alkalmazzák. Ezt, az egymás között alkalmazott árat nevezzük transzferárnak, vagy másképp mondva elszámolói árnak.

Ha a transzferár eltér a szokásos piaci ártól, akkor az adózó akár csökkentheti az adózás előtti eredményét is a társasági adó vonatkozásában. Mivel a nem független vállalkozások egymás közötti gazdasági ügyletei számos visszaélésre adhatnak okot, ezért ha a felek egymással a piaci ár mellett transzferárakkal is kereskednek, akkor erről transzferár-nyilvántartást kell vezetni.

Az adóhatóság kiemelt figyelmet a nem független vállalkozások egymás közötti kereskedésére, és a visszaélések felfedezése esetén komoly büntetéseket is kiróhatnak az érintettekre.

 

Nem független vállalkozás (kapcsolt vállalkozás)

A nem független vállalkozások alatt azokat a cégeket értjük, amelyek egymásban tulajdoni részesedéssel bírnak. Szituációtól függően, ez többféleképp is megvalósulhat (ugyanaz a tulajdonos vagy a tulajdonosi kör, az egyik vállalkozás tulajdonosa a másiknak vagy a belföldi társaság külföldi anyavállalattal rendelkezik), és létüket törvények szabályozzák.

Megfelelő tulajdonosi arány esetén ezeket a nem független vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásoknak hívjuk. A köztük létrejött ügyletek akár komolyabb mértékben is eltérhetnek a piaci ártól (például az árengedmények miatt), és ezekkel a transzferárakkal a résztvevő cégek eredményét, valamint a befizetendő adó összegét is befolyásolni lehet.

A 2010. évi törvénymódosításokat követően változott a kapcsolt vállalkozások fogalma is. A társasági adóban részletezett pontok szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a következő vállalkozások:

  • “az adózó és az a személy, amelyben az adózó… közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik”;
  • “az adózó és az a személy, amely az adózóban… közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik”;
  • “az adózó és más személy, ha harmadik személy… közvetlenül vagy közvetve mindkettejükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy” azokban közeli hozzátartozó van;
  • “az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval” az előbbi pontokban meghatározott viszonyban áll.

 

Többségi befolyás

Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint felével (ötven százalékával) vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

 

Meghatározó befolyás

Természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (azaz a befolyással rendelkező) akkor bír meghatározó befolyással egy jogi személyben, ha annak tagja vagy részvényese; ha jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására és visszahívására; illetve ha egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A törvény szerint meghatározó befolyás abban az esetben is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a fentebb említett jogosultságok közvetett módon biztosítottak.

 

Adóhatósági ármegállapítás

A nem független felek kérelmére az adóhatóság megállapíthatja a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti szokásos piaci árat vagy ártartományt, illetve ennek a megállapításnak a módszereit. Ahhoz, hogy egy ilyen határozat érvényes legyen, minden érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozata kell, de az eljárás lehet egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú.

A szokásos piaci ár megállapítása díjköteles, és függően az eljárás típusától, ötmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet a díj.

 

Bruttó nyereség (Gross Profit)

Egy vállalkozási ügyletből származó bruttó nyereség az az összeg, amelyet az ügylethez hozzárendelhető beszerzések, vagy az eladott áruk előállítási költségének az ügylet bruttó bevételéből való levonása útján számítunk ki, megfelelően elvégezve a leltár vagy a kereskedelmi készlet növekedését vagy csökkenését tükröző helyesbítéseket, de figyelmen kívül hagyva más költségeket.

 

Csoporton belüli szolgáltatás (Intra-group services)

Olyan (adminisztratív, műszaki, pénzügyi, kereskedelmi, stb.) tevékenység, amelyért egy független vállalkozás hajlandó lenne fizetni, vagy amelyet a maga számára elvégezne. Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében – bizonyos feltételek megvalósulása mellett – az adózó mentesülhet a szokásos piaci ár bizonyításától a transzferár nyilvántartás készítésénél.

 

Előzetes árképzési megállapodás (Advance pricing arrangement –APA)

Olyan megállapodás, amely az ellenőrzött ügyletek megkötése előtt egy megfelelő feltétellistát (pl. módszer, összehasonlító ügyletek és azok megfelelő heéyesbítése, lényeges feltételezések a jövőbeni eseményeket illetően) szab meg az adott ügyletekre vonatkozó transzferárak képzéséhez, meghatározott időtartamra. Az adóhatósági ármegállapítás lehet egyoldalú, például egy adóhatóság és egy adóalany között, vagy többoldalú, amikor két vagy több adóhatóság megállapodását tartalmazza. Amennyiben az adózó rendelkezik APA határozattal a vizsgált ügylet tekintetében, akkor nem köteles bemutatni azt a transzferár dokumentációjában.

 

Funkcionális elemzés (Functional analysis)

A kapcsolt vállalkozások által, az ellenőrzött ügyletek során és a független vállalkozások által, az összehasonlítható független ügyletek során végzett funkciók elemzése (figyelembe véve a felhasznált eszközöket és a vállalt kockázatokat). A funkcionális elemzés jelentősége kiemelkedőnek tekinthető a transzferárak helyes megválasztásánál.

 

Haszon (Cost plus mark up)

Az a különbözet, amelyet az áruk vagy a szolgáltatások szállítójánál az ár és az ügylet során felmerülő közvetlen és közvetett költségek között mutatkozó különbségként határoznak meg.

 

Immateriális jószág (Commercial intanglibe)

Az üzleti tevékenység (például az áruk előállítása, vagy szolgáltatások nyújtása) során használt nem anyagi javak, valamint olyan jog, amely önmagában értelmezhető üzleti vagyon az ügyfeleknek történő átadás vagy a vállalkozás működése során.

 

Közvetett számlázás módszere (Indirect-charge method)

Az a módszer, amikor a csoporton belüli szolgáltatásokért költség-allokációs és arányosítási módszerek alapján számláznak.

 

Közvetlen számlázás módszere (Direct-charge method)

Az a módszer, amikor bizonyos csoporton belüli szolgáltatásokért közvetlenül számláznak egyértelműen meghatározott módszer alapján.

 

Összehasonlító elemzés (Comparability analysis)

Egy kapcsolt ügylet összehasonlítása egy független ügylettel vagy ügyletekkel. A kapcsolt és a független ügyletek akkor tekinthetők összehasoníthatónak, ha az ügyletek közötti különbségek egyike sem érinti érdemlegesen a vizsgált tényezőt (pl. összehasonlító árat vagy hozamot), vagy ha meglehetősen pontos helyesbítések útján az ilyen különbségek érdemleges hatásai kiküszöbölhetők.

 

Szokásos piaci ár elve (Arm’s length principle)

Az OECD tagországok által elfogadott nemzetközi standard, amelyet a transzferárak adózási célokra való megállapításához kell használni. Az OECD Modellegyezmény 9. cikke a következőket írja elő: amennyiben „két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatai tekintetében olyan feltételeket teremt vagy köt ki, amelyek különböznek attól a független vállalkozások között alkalmazottaktól, úgy az a nyereség. Amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, azonban e feltételek miatt nem ért el, e vállalkozás nyereségéhez hozzászámítható és ennek megfelelően megadóztatható.”

 

Szokásos piaci ártartomány (Arm’s length range)

Azon értékek tartománya, amely elfogadható annak megállapítására, hogy egy kapcsolt ügylet feltételei megfelelnek-e a független felek között alkalmazott feltételeknek, és amelyet vagy egyazon transzferár-képzési módszer több összehasonlítható adatra való alkalmazásából, vagy többféle transzferár-képzési módszer alkalmazásából származtatnak.

 

Transzferár nyilvántartás nyelve

A 2011. évtől hatályos NGM rendelet szerint a transzferár dokumentáció nem csak magyar nyelven készíthető el, ha a nyilvántartás nyelve nem angol, német, vagy francia, akkor az adóhatóság felhívására az adózó köteles azt, illetve az azt alátámasztó dokumentációk, vagy azok egy részének magyar nyelvű szakfordítását a megjelölt határidőn belül átadni.

 

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

X